A nap idézete
"A boldogságot nem lehet ajándékba kapni, Egyetlen titka: adni mindig csak adni.Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,És sok-sok önzetlen tiszta szeretetet."
Goethe
"A boldogságot nem lehet ajándékba kapni, Egyetlen titka: adni mindig csak adni.Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,És sok-sok önzetlen tiszta szeretetet."
Kedvencekhez adom Az esküvőn is vannak bizonyos szabályok, amelyekkel érdemes tisztában lennünk, és betartani őket. Így elkerülhetjük a zűrzavart, a kellemetlen pillanatokat, és még a ceremónia menetét is megkönnyítjük.
Bevonulás: Legelőször is a nagyszülőket vezetik be a terembe, ők az első sorban foglalnak helyet. Ezután kezdheti a sorokat megtölteni a násznép. A menyasszony rokonsága általában a jobb, a vőlegény hozzátartozói pedig a baloldalon ülnek le. Mindezek után az örömszülők jönnek, végül a menyasszony édesanyja zárja a sort, ami egyúttal a ceremónia kezdetét is jelenti. Az örömszülők természetesen elől kapnak helyet.
A ceremónia kezdetekor megszólal a zene és elkezd bevonulni a vőlegény az édesanyjával, ezt követően a menyasszony, akit édesapja vezet az oltár elé. Mögöttük jön a két tanú, akiket a koszorúslányok követnek. Egyre gyakoribb, hogy a koszorúslányok rózsaszirmokat dobálnak a pár lábai elé, ilyenkor természetesen ők kezdik a bevonulást.
Az esküvőt követően az ifjú pár és szüleik fogadják a vendégek jókívánságait.
Amikor a pár kilép a templomból vagy anyakönyvvezetői irodából rizst vagy konfettit szoktak szórni rájuk. Egyre nagyobb divat az, hogy az ara eldobja a menyasszonyi csokrát. Ilyenkor a háta mögé gyűlnek a hajadon lányok, akik versengenek a csokor elkapásáért. A hiedelem szerint az a lány fog a legközelebb megházasodni, aki elkapja a virágcsokrot.
A vacsora legfontosabb célja, hogy mindenki a lehető legjobban érezze magát. Ennek érdekében gondosan meg kell tervezni a vacsora és az azt követő mulatság menetrendjét. Nem árt, ha készítünk ültetési rendet is, amely azért fontos, hogy az egymást nem különösebben szívelő rokonok távolabb kerüljenek egymástól.
Célszerű az ültetési rendet jó előre elkészíteni, és a vendégek helyét ültető kártyákkal jelezni. Az étterembe érkezés előtt kérjük a közelebbi barátok vagy rokonok segítségét, hogy mindenki megtalálja a neki kiválasztott helyet.
Minden esetben a menyasszony vőlegénye jobbján ül a főhelyen, amelyet asztali dísz is jelez. A hagyomány szerint a vőlegény balján foglal helyet a menyasszony édesanyja, majd édesapja. A menyasszony jobb oldalán pedig a vőlegény szülei kapnak helyet, először a leendő após, majd az anyós. Ezt követően jöhetnek a tanúk, testvérek, nagyszülők, koszorúslányok stb. Aztán pedig a rokonok, majd a barátok és a távolabbi ismerősök.
Miután mindenki megtalálta helyét, jön az aperitif és következik a tószt, amelyet a menyasszony édesapja kezd, ezután a vőlegény tanúja következik, és aki még szeretné, köszöntheti az ifjú házasokat.
A tánc kezdetét a fiatal párnak illik jeleznie, az első táncot egymással járják, majd a második a menyasszony apjáé, miközben az újdonsült férj anyósát kéri fel.
Az esküvői torta felszeletelésére a vacsora végén a desszertek felszolgálása előtt kerül sor. Viszont, ha úgy gondoljuk, hogy a vacsora elég bőséges volt, vagy a tortának külön figyelmet szeretnénk szentelni, tegyük későbbre ennek időpontját.
Az első szeletet az ifjú pár közösen vágja.
Régi hagyomány hazánkban a menyasszonytánc. Erre éjfélkor kerül sor, melynek rengeteg változata ismeret. Talán a leggyakoribb az, hogy a vőfély gyűjti a bankjegyeket és a nászajándékokat.
"A boldogságot nem lehet ajándékba kapni, Egyetlen titka: adni mindig csak adni.Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,És sok-sok önzetlen tiszta szeretetet."