" Ha valaki szeret egy virágot, amely csak egyetlen példánybanlétezik a csillag milliókban,ez elég neki, hogy boldog legyenha a csillagokra pillant.” Antoine de Saint-Exupéry“Igézve álltam soká csöndesen,És percek mentek, ezreivel jöttek,Egyszer csak megfogtad kezem,S alélt pilláim lassan felvetődtek,És érzem szívemben visszatér,És zuhogó, mély zenével ered meg,Mint zsibbadt erek útjain a vér,A földi érzés: mennyire Szeretlek!"
Kedvencekhez adom Minden egyes párkapcsolat egyik legfontosabb eleme az egymás közti kommunikáció. A helyes társalgáson maga a kapcsolat múlik. Ha két ember őszintén meg tudja beszélni a problémáit, a jó és rossz dolgokat egyaránt, akkor a boldogság egyik alappillére szilárdan fog állni. Hiszen a problémák túlnyomó többsége nem a beszédből, hanem a hallgatásból származik.
A kölcsönös megértés eszközeit, a közléseket és a válaszokat többféle szempontból lehet típusokba sorolni. Megkülönböztetünk egyenrangú és egyenlőtlen kommunikációt. A párok esetében a feleket egyenrangúnak kell tekinteni, ugyanis a mai társadalmunkban a nemek egyenrangúsága elfogadott eszmény. Az egyenrangú kapcsolatban mindig előfordulhatnak konfliktusok, de ezekben a „vitákban” nem az a kérdés, hogy ki győz, hanem, hogy mi a legjobb megoldás mindkét fél számára.
A felmerülő problémákat nem tekintélyi alapon, hanem közös megegyezéssel döntik el a felek. Nagyon fontos tehát, hogy minden kapcsolatban, házasságban kialakítsuk az egyenrangú partnerség elvét. Az egyenrangú partnerség kialakításában sokat segíthet, ha mind a férfi, mind pedig a nő tisztában van a közlési technikákkal. A beszéd annál meggyőzőbb, minél érzelemgazdagabb, szenvedélyesebb. A szavakkal történő kommunikáció akkor lehet eredményes, és akkor vezet kölcsönös megértésre, ha mindvégig szem előtt tartunk néhány alapelvet.
Ez azt jelenti, hogy ismernünk kell a helyzetet, amelyben a szavak elhangzottak, és mindazokat az előzményeket, amelyek a szóban forgó közléshez vezettek. Továbbá tudnunk kell azt is, hogy a közlő milyen értelmet tulajdonít szavainak. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy értjük, amit partnerünk mondani akar, akkor bátran rá kell kérdeznünk. Ily módon elkerülhető, hogy a tréfásnak szánt megjegyzést komolyan vesszük, és a félreértés miatt megsértődjünk.
Mindenki számára egyértelmű, hogy a megfelelő időben történő közlés eredményesebb, mint a rosszkor történő. Ki kell választani a legalkalmasabbnak tűnő időpontot. Az ügyes időzítés e formája jellemző a zárt házasságra
A legtöbb félreértés a nem egészen világos közlésmód következménye. Bárkivel előfordulhat, hogy mást mond, mint amit gondol, vagy éppen a lényeget hagyja ki. A homályos közlésmód, a legtöbb esetben kritikát rejteget, ennek következmény ez lehet, hogy ha ezt a másik fél megérti, sértődötten, vagy agresszíven reagál. Ezért a mondani valónkat mindig alaposan át kell gondolni, és azt kellő tapintattal és időzítéssel, de nyíltan közölni. Ha viszont az indulat elragad minket, akkor tisztázás helyett még jobban összekuszáljuk a dolgokat. A kérdés itt az, hogy engedjük szabadjára az indulatainkat vagy fojtsuk el? Egyik sem igazán jó megoldás. A legjobb megoldás, az ha kritizálás nélkül elmondjuk, hogy mit érzünk. Ahhoz, hogy házastársunk megértsen minket, nyíltan és világosan fel kell tárnunk önmagunkat.
A társunkra figyelés kifelé irányuló lelki nyitottságot feltételez. Ha mind a két fél egyszerre mondja a magáét, és oda sem figyel a másikra, elég egyértelmű, hogy az ilyen beszélgetés aligha eredményezhet kölcsönös megértést. Ha túlságosan el vagyunk foglalva a magunk problémájával, akkor sem az a megoldás, hogy csak látszólagosan vagy felületesen figyelünk a párunkra. Az őszinteség elvének megfelelően ilyenkor jobb közölni, hogy pillanatnyilag képtelenek vagyunk odafigyelni. Igazi beszélgetés csak akkor jöhet létre, ha a felek egészen egymásra vannak beállítva, nem pedig csak fél szívvel és fél füllel figyelnek. A közömbösség, a figyelmetlenség sértő és rombolja a kapcsolatot.
Egy kapcsolatot vagy egy beszélgetést csak akkor tudunk szabályozni, irányítani, ha visszajelzéseket kapunk arról, hogy szavaink vagy tetteink kiváltották-e a várt hatást vagy nem. Ez a visszajelzés sokszor csak egy fejbólintás. Egymás megértéséhez a visszajelzések elengedhetetlenek. Ha a házastársunk nem reagál semmit arra, amit mondunk, abból csak annyit tudunk, hogy valami baj van. De hogy mi a baj azt csak szóbeli vagy szavakon túli közlésekből tudhatjuk meg. A visszacsatolások a szexuális összehangolódás szempontjából is különösen fontosak. Az önismeret fejlesztésében sem nélkülözhetők.
Az előzőekben felsorolt alapelvek mindegyike egyformán fontos az őszinte és nyílt eszmecserékhez. Az alapelvek helyes használatával elkerülhetőek a viták és konfliktusok. Ha mégis vitába keverednénk partnerünkkel, az alapelvek segítségünkre lehetnek abban, hogy a vita ne fajuljon veszekedéssé.
" Ha valaki szeret egy virágot, amely csak egyetlen példánybanlétezik a csillag milliókban,ez elég neki, hogy boldog legyenha a csillagokra pillant.” Antoine de Saint-Exupéry“Igézve álltam soká csöndesen,És percek mentek, ezreivel jöttek,Egyszer csak megfogtad kezem,S alélt pilláim lassan felvetődtek,És érzem szívemben visszatér,És zuhogó, mély zenével ered meg,Mint zsibbadt erek útjain a vér,A földi érzés: mennyire Szeretlek!"
