Jegygyűrű mind fölött
Egy gyűrű, mely számtalan szimbólummal és jelentéssel, hiedelemmel bír. Jelkép, ékszer és életkép. Egyszerű karika, vagy nonfiguratív díszmű, minden esetben az elkötelezettséget, a szeretet jelképezi. Folytonosság, kapocs, mely egy másik ember szívével köti össze a miénket.
Kezdhetnénk
úgy is a cikket, hogy már
a rómaiak is ...,de ez nem lenne
helytálló és igaz megállapítás,
mert az egyiptomiak hordtak elsőként
jegygyűrűt, mely náluk a kört,
a folyamatosságot, folytonosságot,
az örökkévalóságot
szimbolizálta. Az ékszert
a bal kéz negyedik ujján viselték,
mert úgy vélték, hogy
onnan egy ér a szívbe fut.
Ezt a vénát a középkorban
el is nevezték „vena amoris"-nak.
Számtalan anyagból készítettek gyűrűt, megannyi változatos formában és színben. Hol vasból, hol nemesfémből, gyémánttal ékesítették, vagy elefántcsontból formálták meg. Egyszer barázdákkal cizelláltan, mesteri mívességgel kidolgozott mintákkal, máskor egyszerűbb, puritánabb formában öltött szerényebb, visszafogottabb alakot.
A babonák és népszokások
természetesen a gyűrűt sem „kímélik".
A néphit szerint, ha a gyűrű megakad
a menyasszony első ujjpercén, a házasságban
nem a kedves férj, hanem a feleség
lesz a nadrág hordozója. A
szemfülesebb leányok, minden
eshetőségre, begörbítve
nyújtották oda ujjukat kedves
vőlegényüknek.
Mindenki keresi a számára legmegfelelőbb darabot, vagy netán „kézhez kapja". Lehet meglepetés, vagy beütemezett terv része is. Ki-ki csinálja kedve és belátása szerint. A lényeg, hogy lássuk, érezzük jelentését, erejét. Bármilyen csomagolásban legyen is, szimbólum, mely az összetartozást, a ragaszkodást hivatott hirdetni, megmutatni, magába zárni. Életünk végéig.
