Eladó a menyasszony

Írta: Szűcs Klára  |  0 hozzászólás  |  megtekintve: 4644  |  

Ha már voltak esküvőn, akkor biztosan ismerős ez a felkiáltás. A vőfély kínálja megvételre a menyasszonyt, természetesen csak egy tánc erejéig. Ez az elmaradhatatlan menyasszonytánc, amelyen az ara utoljára táncol leányként, ennek hagyományit ismerhetik meg írásunkból.

A lakodalom hagyományos táncai a városiasodás következtében fokozatosan eltűntek, napjainkig egyedül a menyasszonytánc maradt fenn, természetesen anyagi okok miatt. A menyasszonytáncot a lakodalmi főétkezés, a vacsora után éjfélkor rendezik meg. Régebben jellemző volt, hogy az ara még fehér menyasszonyi díszruhájában vett részt a táncon, ma már átöltöznek egy kényelmesebb menyecskeruhába.

A táncot a vőfély vezeti be egy verssel, melyben bemutatja a menyasszonyt, és legtöbbször ő kezdi a táncot a menyasszonnyal, majd átadja a vendégeknek. A hagyomány szerint - a lakodalmi tisztségek hierarchiáját követve - név szerint kiáltja ki a következő táncost. Gyakoribb azonban, hogy néhány forduló után "Eladó a menyasszony!" kiáltással megnyitja az általános részvételt. Tánc előtt a jelentkezők a násznagyok asztalán álló tányérba, kosárba teszik a táncért járó pénzösszeget, de van olyan is, aki a menyasszony kezébe adja a pénzt, hogy senki ne tudja, mennyit adott. A lakodalmi etikett szerint a menyasszonytáncban mindenkinek részt kell vennie, ezért előfordul, hogy az idősebbek ülve, a menyasszonynak kezet adva "táncolnak". Jelentős mozzanata a menyasszonytáncnak, amikor a menyasszony a vőlegény hozzátartozóival táncol, ezzel fejezik ki, hogy befogadták a családba. A sort a vőlegény zárja, aki vagy a legnagyobb összeget teszi le, vagy jelképesen a lakáskulcsot vagy a pénztárcáját dobja a tálba.

Ha a férj megelégelte kedvese táncoltatását, akkor egy almát vagy hagymát tesz a tálba, és elviszi a menyasszonyt. Más is kiválthatja az arát a táncból, de a részvételi összeg kétszeresét kell leraknia. Aki újra táncba akarja vinni az újasszonyt, annak eme összeg dupláját kell kifizetnie. Ha a menyasszony már fáradt, akkor „lecserélhetik", egy ún. csúnya menyecskét állítanak be helyette, aki rendszerint egy jó táncos férfi nőnek öltözve, természetesen a vele táncolók is tovább kamatoztatják az összeget.  

Az összetáncolt pénzt külön kifejezéssel is illetik. A legismertebb a "táncpénz" kifejezés, de sok helyen a "cipőkoptatás árának" vagy "ágypénznek" is mondják. A pénzt az egyik násznagy vagy keresztapa számolja meg (vagy személyesen az ara), és megőrzi másnapig vagy átadja a menyasszonynak. Esetenként a zenészek és a vőfély is részesedhetnek a táncpénzből, de napjainkban az egész összeget a menyasszony kapja, hogy az új háztartást megalapozza belőle.

Tehát hölgyeim, érdemes kényelmes topánkában ropni a táncot!