Egyedi esküvői meghívó vagy sablon?
Mivel a meghívó az ifjú pár elsõ hírnöke, ezért mindenki egyedit, és különlegeset szeretne. Bármilyen is legyen, minden esetben igényesnek kell lennie. Sok mindent elárul, már elsõ ránézésre is maga a papír, a szín, a betûtípus és persze a szövegezés. Akár errõl, akár arról van szó, a lényeg ugyanaz: a meghívó tükrözze egyéniségünket, de figyelembe kell venni azt is, hogy kik kapják meg.
Mielõtt bármibe is belekezdenénk meg kell határoznunk a meghívó stílusát, mely ennek tekintetében háromféle lehet: klasszikus, romantikus vagy avantgárd stílusú meghívó. A klasszikus meghívót letisztult formák, határozott geometria, elegancia, hagyományõrzés jellemzik. Ezzel szemben a romantikus meghívó gazdagon díszített, formailag kevésbé megkötött, szertelen és könnyed. Az avantgárd meghívó az egyediség, a különleges látvány jegyében készül. De ezek a formák bátran keverhetõk.
Miután meghatároztuk a meghívó stílusát, és elkészítettük a meghívandó vendégek listáját, a következõ lépés az, hogy eldöntjük, mennyi meghívóra lesz szükségünk, és ki készítse azokat: megbízott tervezõ, nyomdász, vagy netalán saját magunk. Át kell gondolnunk, hogy vannak-e olyan vendégek, akiket csak a szertartásra hívunk, mert ebben az esetben kétfélét kell készítünk, vagy készíttetünk.
Ha nem akarunk bajlódni a kétféle meghívóval, akkor egyszerûbben is meg lehet oldani ezt a problémát, ugyanis készíthetünk, készíttethetünk egy kis kártyát, melyen feltüntetjük a vacsorameghívást, és ezt a kártyát csak azoknak az embereknek a meghívójába tesszük bele, akiket a vacsorán is látni szeretnénk.
Aki ügyes és nem szán nagyobb összeget rá, saját maga is elkészítheti meghívóját. Manapság nagyon szép papíráruk kaphatók a boltokban, és ha valaki ért a számítógéphez, esetleg a tervezéshez is, akkor az valóságos remekmûveket tud készíteni akár segítség nélkül. Ebben az esetben persze a legszemélyesebb, ha azokat saját kézzel írjuk meg. Ezt a megoldást viszont csak kisebb létszám esetén szokták megvalósítani, és persze feltétele ennek, hogy a võlegény vagy a menyasszony kifogástalanul, gyöngybetûkkel írjon és nem utolsósorban egyenesen.
Amennyiben a számítógépes variációt választjuk, akkor elõször mindig rajzoljuk le papírra a tervünket, amelyen minden szerepel, aminek a meghívón is rajta kell lennie. Amíg csak a tökéletesítéssel foglalkozunk, addig ne pocsékoljuk a drága papírt, nyomtassunk inkább egy szimpla fehér lapra. Viszont azt számításba kell vennünk, hogy egy-egy betûtípus vagy szín, egy komolyabb minõségû papíron másként hat, mint egy sima fehér lapon. Ha már teljes mértékben meg vagyunk elégedve a vázlattal, elkezdhetjük a gyártást.
Ha valaki kreatív, és saját elképzeléseit szeretné megvalósítani, akkor annak nem gond az egyedi meghívó sem. Viszont vannak olyanok, akik szeretnék saját kezükbe venni a készítést, de nincs egy mintadarab, amibõl ötletet meríthetnének. Ebben az esetben válasszuk az Internet nyújtotta nagyszerû lehetõségeket, ugyanis a szolgáltatók többsége már az internetre is feltette szebbnél szebb meghívóinak mintáit, úgyhogy csak annyi a dolgunk, hogy ellessünk egy nekünk tetszõt, és megvalósítsuk azt.
Végül, „megspékelhetjük" kicsit a meghívót. Igazán egyedivé lehet tenni dombornyomással, mintás szegéllyel, saját fényképünkkel, vagy csak egyszerûen egy átkötött szatén szalaggal, esetleg egy hozzá tûzött szárított virággal. Ezek a kellékek egytõl-egyig feldobják, és sajátossá teszik az esküvõ „alapdokumentumát".
Ha már csak a nyomtatás van hátra, nézzük át a meghívót, és ellenõrizzük, hogy a szövegezés és az idézet összhangban van-e egymással, és a kivitelezés tükrözi-e az esküvõnk stílusát.
