A zsidó esküvői szertartás
Zsidó esküvõi szertartáson talán kevesen vettünk részt, de annál többen emlékszünk a Hegedûs a háztetõn címû musicalre, amelyben a Ha én gazdag lennék kezdetû dalon kívül a szép esküvõ is maradandó élmény lehetett a nézõknek.
Városunkban ilyen esküvõket csak egy kis zsinagóga udvarában tartanak, ami a Bajcsy Zsilinszky és a Kápolnási utca sarkán található. A Debreceni Zsidó Hitközösség ügyvezetõ igazgatóját, Halmos Sándort kérdeztük az esküvõrõl.
- Hogyan zajlik egy szertartás?
- Az esküvõ napján a pár böjtöl, és egymást sem láthatják a szertartás idõpontjáig. Ennek az elején bejön a férfi, bejön a lefátyolozott lány, és a borra elmondanak egy áldást. Azt követõen felhúzzák egymás kezére a gyûrût, miközben azt a szöveget mondják, hogy ?Eljegyezlek téged Izrael és Mózes törvénye szerint?. Majd a rabbi mond egy beszédet, és felolvassa a ketubát. A ketuba nem más, mint házasságlevél, és eredetileg arám nyelven van írva, de már az a hagyomány, hogy felolvassák az illetõ ország nyelvén is, hogy mi áll a házassági szerzõdésben. Ez egy nagyon komoly irat, benne van minden: a nevük, mit adnak és kapnak egymástól, mi a férfi és a nõ kötelessége. Például a férfinak a nõt ruházni, etetni, ápolni, gondozni, vele házas életet élni, stb. A ketuba felolvasása után elmondjuk a hét áldást, amelynek lényege az Örökkévaló dicsõítése. Aztán lekerül a fátyol a menyasszonyról és a szertartás a pohártöréssel zárul. Ilyenkor a võlegény egy nagyon értékes pohárkészlet darabját töri el, hogy valami hiányérzetünk legyen. Ennek az a lényege ? mint minden zsidó ünnepnek -, hogy emlékeztessen bennünket arra, hogy nem mindig csak jó dolgok történnek az ember életében, hanem rosszak is.
Ez az esküvõi szertartás, amelyet a lakoma követ, ahol régen külön táncoltak a férfiak s a nõk.
- Milyen változások történtek a szertartásban az ókori hagyományhoz képest?
- Nem sok. Ma a lakomán együtt táncolhatnak a lányok és a fiúk, de a szertartás lényegében megmaradt. Mert az ókori zsidó vallás szerint háromféleképpen lehetett egy nõt feleségül venni. Az elsõ mód az volt, hogy a nõt ékszer által megvették. A második mód az volt, hogy levélben megkötötték: ki mit visz egy házasságba. A harmadik mód az elhálás volt, amikor egy férfi egy nõvel jóban volt, és akkor már úgy döntöttek, hogy összeházasodnak. Jelenleg megvan a ketuba ? házasságlevél -, a jegygyûrû a megvételnek felel meg, a harmadikról nincs szó, de mindenki tudja, hogy ma már a házassághoz ez hozzátartozik. Régen a szülõk kommendálták egymásnak a párt.
- De ha nem volt jó a választás, akkor elválhattak?
- Igen, a zsidó vallás jelenleg is megengedi a válást, aminek sok oka lehet. Például az is, hogy az asszony nem jól fõz, vagy nem születik gyermek. A zsidó vallás családcentrikus, és ha három éven belül nincsen gyerek, az válóok lehet, mert nincs aki tovább vigye a nevet. Váláskor elbocsátják, elengedik egymást a felek.
- Maga az esküvõ mikor és hol zajlik?
- Nálunk ünnep-, és böjtnapokon nincs esküvõ, de az alkalmas idõpont függ a mennyasszony egészségi állapotától is.
Az egész szertartás a templom udvarán, egy baldachin sátorban zajlik, ami nincs feldíszítve, csak a sátor tetején van elhelyezve egy imaszöveg.
- Milyen a pár esküvõi ruhája?
- A mennyasszonynak fehér ruhája van, és általában az édesanyja öltözteti fel. A võlegény egy halotti ruhát visel, amit a felesége ajándékoz neki az esküvõ napján, hogy emlékeztesse a halálra.
- Milyen papírokat kell benyújtani az esküvõ elõtt?
- Semmilyet, mivel a zsidó közösség tagjai ismerik egymást. Elég, ha elõtte egy vagy két héttel szólnak a rabbinak. Ha nem ismerõsök a házasulandók, akkor szükséges bizonyítani zsidó származásukat.
- Hogyan készül fel a rabbi egy esküvõre?
- Lényegében csak a beszéddel készül, és õ írja meg a házassági szerzõdést.
- Mi a teendõ ha a közösség tagja más vallású egyént akar elvenni?
- Ha különbözõ vallású a választott, akkor be kell térnie a zsidó vallásba. Ritkán fordul elõ ilyen.
- Akkor mi a teendõ?
- Ilyenkor általában a nõk szoktak betérni. Neki fel kell készülnie a héber hagyományokból, vallási szokásokból, kóser fõzési gyakorlatból. Majd egy rabbi testület elõtt vizsgát tesz, hogy õ ezeket valóban tudja és akarja.
- Ez körülbelül mennyi idõ?
- Egy év. Azért mert a zsidó vallás nem térítõ vallás, és ha valaki be szeretne térni, háromszor kell elutasítani, hogy át tudja gondolni: miért akar egy üldözött közösség tagja lenni.
- Milyen költségekkel jár a szertartás?
- A szertartásnak nincs költsége, mert ez jár a közösség tagjainak.
