A dekoráció 10 parancsolata
Sok ifjú pár nem bízza rá a dekorálást méregdrága cégekre, hanem inkább maga (vagy néhány segítõ a családból) készíti el a „díszletet". Ilyenkor az elsõ kérdés mindig az, hogy mit kell díszíteni? Ha összeírtuk a listát, célszerû meghatározni, hogy milyen sorrendben kezdjünk hozzá a munkához. Aztán pedig az, hogy milyen „óvintézkedéseket" kell tennünk. Íme néhány hasznos tanács, hogy ne legyen semmi fennakadás.
1. Elõször is meg kell határoznunk egy bizonyos költségkeretet, hogy ne essünk véletlenül se túlzásokba, vagy nehogy kellemetlen meglepetések érjenek bennünket. Ilyenkor érdemes elgondolkodni, hogy az asztalokra mennyi díszt szánunk, mivel ha túl sok, akkor nagyon zsúfolt lesz, ha pedig kevés, akkor üres hatást fog kelteni.
2. Ha mindez megvan, és már tudjuk, hogy milyen lesz a menyasszonyi csokor domináns virága, akkor meg lehet beszélni a virágkötõvel az asztalra kerülõ virágcsokrokat is. Szolid legyen vagy netalán színpompás, stb… Emellett meg kell beszélni azt is, hogy a menyasszonyi asztalra kerüljön-e külön dísz, vagy csak egy vázát rakjanak ki, melybe majd a menyasszony a csokrát helyezi el.
3. Ha már a virágnál tartunk, gondolnunk kell a menyasszonyi autóra is, melyre szintén a menyasszonyi csokorral összhangban levõ virág kerül majd. Érdemes megbeszélni a kompozíciót is, és azt, hogy baba is fog-e ülni a motorháztetõn.
4. Az autót lehet díszíteni szalagokkal, persze csak ha az ifjú párnak erre van igénye, és el is készíti azokat, mert bizony egy autós sem fog erre gondolni, ezt garantálom. Az autók feldíszítésével is meg lehet bízni valakit a családból, aki szívesen vállalja ezt a feladatot.
5. Ajánlatos megbízni egy személyt azzal, hogy gondoskodjon a virágok vízellátásáról a nagy napon, persze ez csak akkor szükséges, ha rekkenõ hõségben tartjuk az esküvõt. Nem árt beszereznünk egy pumpás locsolót sem, hogy a virágokat azzal spriccelve frissen tartsuk.
6. A templom díszítése is a mi feladatunk. Ilyenkor is a virágkötõvel kell megbeszélnünk az elképzeléseinket, aki majd megvalósítja azokat. Azért is érdemes egy költségkeretet megállapítani magunk számára, mert egy templom feldíszítése sem „két fillér”.
7. Ha valaki szeretne lufikat is a ceremónia helyszínére, akkor csak arra kell vigyázni, hogy semmiképp se essünk túlzásokba. Ha sok lufit kell fújni, akkor érdemes megfontolni, hogy lesz-e olyan vállalkozó szellemû a családban, aki megteszi mindezt, vagy inkább egy palack héliumra bízzuk-e a dolgot.
8. Az ültetõ-kártyák elkészítését saját magunk is gond nélkül vállalhatjuk, az ülésrendet pedig mindenképp tervezzük meg elõre! Rajzoljunk, és gondolkodjunk! Töprengjünk el azon, hogy ki hol érezné jól magát! Például ne hozzuk kellemetlen helyzetbe szeretteinket, hogy rossz helyre ültetjük, és így nem osztozhat teljes mértékig az ifjú pár örömében, hanem az fog az eszébe járni egész este, hogy miért pont oda ültették õt. A kérdéses esetekben kérjük ki az illetõ véleményét is!
9. A kültéri dekorációt nagyon meg kell fontolni, mert ha esõt jósolnak, akkor kintre egyáltalán ne díszítsünk krepp-papírral vagy hasonló papír alapú termékkel, mert az teljesen ronggyá ázik, és oda a drága dekoráció. Ha pedig nagy szél várható az egyetlen amit tehetünk, hogy az elemeket a lehetõ legbiztosabb módon rögzítjük, és utoljára helyezzük ki azokat, melyek végig ki lesznek téve az idõjárás viszontagságainak.
10. És végül, ha az itt felsoroltak túl nagy gondot, és odafigyelést igényelnek az ifjú pártól, és mégis úgy döntenek, hogy nem vállalják a saját díszítést, akkor felfogadhatnak egy dekoratõrt, aki leveszi ezt a terhet a vállukról, és mindezt elintézi helyettük. A fiataloknak csak arra kell odafigyelniük, hogy a szakember többször is szemügyre tudja venni a helyszínt, és készítsen egy tervet az elképzelésekkel.
